Vecsésről középkori emlékek nem igazán állnak rendelkezésünkre. Az eddigi legjelentősebb régészeti feltárás az M0-ás autóút és a 4-es út Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszának építése előtt volt 2001-ben. A feltárás során kiderült, hogy a város múltja régebbi időkre tekint vissza, mint azt az írott források mutatják. Vecsés település első megnevezése csak a XIV. századi oklevelekben szerepel, 1323-ban Gyál birtok eladása kapcsán Vecsés, mint szomszéd hozzájárulása szükségeltetett. Ekkor Vecsés területe még egy család birtoka volt, akiknek családneve Wecherchi.
1345-ben Wecherchi Mátyás és Péter utódainak birtok-elzálogosítása kapcsán olvashatjuk először a mai formának megfelelően Vecsés nevét. Ebben az időben Vecsés már kellő népességszámmal rendelkezett ahhoz, hogy temploma legyen. Lakói szántó-vetéssel, gyümölcstermesztéssel és halászattal foglalkoztak. 1505-ig birtoklási perek folynak, amikor is az ősi vecsési család visszavásárolja birtokát.
Az 1541-ben kezdődő másfél évszázados török uralom alatt a település elpusztult, lakosai elmenekültek vagy fogságba estek. Vecsésről 1665-ből találhatók újra feljegyzések, amikor pusztaként Fáy László tulajdonában van. Grassalkovich I. Antal 1725-ben Ráday Páltól (öröklés útján lett tulajdonos) megszerzi Vecsés és Halom pusztákat.
Vecsés, mint puszta kevés hasznot hoz, ezért annak betelepítése mellett döntenek. 1786-ban Grassalkovich II. Antal 50 családdal telepíti be Vecsést. A családok névsora, illetve a későbbi évtizedekben fellelhető források alapján Vecsés már német faluként szerepel. ”A nagy magyarországi telepítések korszaka ekkor már lejárt, külföldi népfelesleget az ország már nem tud befogadni, így a vecsési telepítés emberanyagát is a szomszéd községek szolgáltatják.” (Hetényi és Lakatos, É. n. 14. o.).
1788-ban megtörténik a hivatalos községgé szervezés, a településnek innentől kezdve már jegyzője is van. Megindul a fejlődés, 1791-ben posta, 1797-ben önálló vecsési plébánia és katolikus elemi iskola alakul. A növekvő lakosságszám a házépítések számában is kitűnik. 1817-42 között több, mint duplájára nő a házak száma. Ekkor még a mai ún. Falu településrész illetve Kertekalja egy része volt csak lakott.
1847. szeptember 1-én megnyílik a Pest-Szolnok vasútvonal Vecsés nevű állomással. A rossz anyagi- és szociális helyzetben lévő lakosok nem művelődtek, az 1862-es úrbéli szerződést csak a népesség fele tudta aláírni. Ezek ellenére az egyezség megkötésével a község a polgári fejlődés útjára léphetett. A településképet vert falú vagy vályogból épült zsúp- vagy nádtetős falusi házak, rendezett utcai fasorok jellemezték. A vasút közelségének köszönhetően az emberek mozgástere nőtt, munka- és piaclehetőségek nyíltak meg a helyiek számára. A népesség gyarapodásnak indul, az állomás környéke benépesül. Először a vasúttól északra fekvő területek, a mai Kertekalja és a Felső-telep kezd formát ölteni. 1910-ben felparcellázzák az Andrássy birtokot, mai nevén Andrássy-telepet. A telep tervezett utcahierarchiája nem engedte, hogy a tipikus nőtt település jegyeit vegye fel a város a hosszú, végeláthatatlan utcákkal. Akkoriban az elsődleges települési alközpont szervező elem a templom és az iskola volt. Az Andrássy-telepen is ezek köré szerveződtek a lakótömbök. A Halmi-telep fejlődése időben kicsit jobban elnyúlt, mivel nagyobb területről van szó. A telep szélén lévő utcákban még egy évtizede is láthattunk foghíjakat.
Egészen a XX. század elejéig a szántóföldi növénytermesztés a település kiemelkedő művelési ága. A helyiek egy része ebből él, másik része a fővárosba jár dolgozni. Kevés a tehetős, a népességben még nem alakulnak ki túlzott jövedelemkülönbségek.
A vecsési savanyú káposzta készítésének titkát a betelepülő sváb elődök hozták magukkal. Már a századforduló éveiben megkezdték a piacra termelő savanyítást, de ez igazán csak 1930-tól bontakozott ki. Azóta a vecsési savanyúság országos, sőt határainkon átívelő népszerűségre tett szert.
A település 1920. január 1-én nagyközségi státuszt kap annak ellenére, hogy az első világháború miatt megtorpan a fejlődés. A háború 163 vecsési hősi halottal zárul. A háború után megfordul a népesség összetétele és ténylegesen a német lakosság kerül kisebbségbe. A lakosságszám a két világháború között két és félszeresére nő a fejlődésnek köszönhetően.
1941. június 26-án Magyarország belép a II. világháborúba. A lakosság életszínvonala, szociális helyzete romlik. A főváros közelsége miatt a harcok a településen is zajlanak, emberéletek és családi otthonok vesznek oda. A háború vége után csak évekkel később térhet haza az a több száz civil lakos, akiket oroszországi lágerekbe hurcoltak. A háború vége után véglegesedik mai formájára az alapfokú oktatást biztosító rendszer a településen: négy általános iskola működik azóta is, jó térbeli eloszlásban.
Egy évvel később megkezdődik Vecsés életének legmegrázóbb szakasza, a kitelepítés. A német népet kollektívan büntették olyan cselekményekért, amelyekben még közvetetten sem vettek részt. Vecsésről „A mintegy ezerötszáz kitelepítettet 1946. május 15-től három vasúti szerelvénnyel – egy-egy marhavagonban 40-50 embert bezsúfolva – szállították Németországba.” (Szabó, 2005. 81. o.). A kitelepítést betelepítés követte, ekkor érkeztek Vecsésre a betelepülő szlovákiai magyarok. Évek kellettek, míg a betelepültek és az eredeti lakosság tagjai elfogadták egymást.
Az 1956-os forradalom Vecsést is elérte, a budapesti harcoknak három helyi lakos is áldozatául esett. Az elkövetkező négy évtizedben a rendszerváltásig a település lassú, de stabil fejlődést mutat. A népesség összetétele lassan kezd átalakulni az országos folyamatokkal hasonló mértékben. Egyre többen dolgoznak a szolgáltatási szektorban, nő a helyi ipari termelés volumene is - a helyi savanyítók egyre több munkást vesznek fel. A lakók nagy többsége még nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, viszont egyre nagyobb hányada látja a felemelkedés lehetőségét a tanulásban, az igényekre válaszul 1991-ben megnyílik a település egyetlen, azóta is működő, középfokú oktatási intézménye, a Petőfi Sándor Gimnázium. (Még 1964-ben a Falu városrészben is nyílt gimnázium, de azt 9 év után bezárták.)
Az 1990-es évektől az új politikai és gazdasági rendszer lassan kezdi éreztetni hatását. Növekszik a településen a vállalkozások száma, s ami gazdasági szempontból még fontosabb, hogy megjelennek a "nagy adófizetők". A növekvő számú helyi munkahellyel illetve a budapesti szuburbanizációs (városból kiköltözés) folyamatokkal a lakosságszám tovább növekedik, sorra nőnek ki a házak a földből a Gyáli-pataknál, az Andrássy-telep szomszédságában illetve a Halmi-telep Gyál felőli oldalán. A település 2001-ben elnyeri a városi rangot.
Az ezredfordulótól mondhatni a város együtt fejlődik a közeli Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel (akkoriban még Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér). A település helyzetéből adódó előnyök kezdenek megmutatkozni, mikor országos jelentőségű autókölcsönző vállalkozás (Hertz Autókölcsönző) székhelyéül Vecsést válassza 1998-ban. 2004-ben a helyi logisztikai potenciált kihasználva épül meg az Airport Business Park három hatalmas épülete. 2005-ben a Halmi- és az Andrássy-telep határán CBA szupermarket nyílik. A vendégéjszakák növekvő igényszintjét és mennyiségét a helyi kis panziók már nem tudták biztosítani, ezért 2006-ban megépült a négycsillagos Airport Hotel Stáció. A térségi - Vecsés szempontjából kedvező - infrastruktúra beruházások (4-es út Vecsést és Üllőt elkerülő szakasza - 2005; M0-ás autóút - 2008) elkészülte újabb lökést ad a megtelepülő funkcióknak. 2007-ben megnyílik az ország első integrált kereskedelmi parkja, a Market Central Ferihegy illetve a hozzá kapcsolódó irodakomplexum (The Quadrum) első épülete.
A vendéglátó funkció tovább erősödik a város területén, mivel 2008-ban megnyílik - a maga 110 szobájával - a szintén négycsillagos Airport Hotel Budapest. A logisztikai szegmensben az Airport City Logistic Park épülése is meghatározó, a 9 épületes komplexumból egyenlőre három épült meg. A megnövekedett adóbevételeknek köszönhetően a város több nyertes pályázat önrészét tudja biztosítani, mind a helyi igazgatási-, oktatási- és egészségügyi-, mind a közlekedési infrastruktúra körében. Ezekre a fejlesztésekre folyamatosan szükség is van, mivel a népességnövekedéssel együtt kell járnia az infrastruktúra fejlesztésnek, sőt inkább meg kell előzze azt. A gazdasági fejlődéssel a helyiek élete sokban változott. Egyre több szolgáltatás jelent meg a közelükben, javult az intézményi ellátottságuk, helyi munkahelyek teremtődtek. A népesség jelentős része továbbra is a fővárosban dolgozik, viszont növekszik a helyben foglalkoztatottak aránya. A multinacionális vállalatok megjelenése - az országos hatást másolva - rontotta a helyi kis- és közepes vállalatok helyzetét. Azonban elmondható, hogy a piac letisztult, egy-egy területen a boltok mennyisége csökkent, viszont az eddig is erősek megtartották, sőt még növelni tudták forgalmukat.
Sajnos a 2008-as világgazdasági válság a várost is érintette. Magánerős nagyberuházás lényegesen kevesebb van. Vannak fel-fel villanások, de az aktuális politikai-gazdasági környezet nem kedvező, a beruházók várnak, Vecsés stagnál. Ennek ellenére a település büszke lehet, hogy nincs túlzottan eladósodva, stabilan működteti intézményeit, szociális rendszerét és a jövő fejlesztéseinek előkészítésére is jut forrás. A nehéz időszakban a társadalom alsóbb rétegének helyzete sajnos rosszabbodott, a városban is sokan vannak az elszegényedés határán, ugyanakkor ellenpontként a településen a tehetősek tábora is jelen van.
A város vezetése komoly harcok árán, de sikeresen elérte, hogy Vecsés közigazgatásilag újabb szintet lépjen. A 2013. január 1-én kialakított járási rendszerben a róla elnevezett járásban Vecsés járási székhely lett. Az utóbbi évek legnagyobb beruházása önkormányzati: több, mint 1,1 milliárd Ft-ból, EU-s támogatással XXI. századi Művelődési Ház és Könyvtár készült el 2013 nyarára (Bálint Ágnes Kulturális Központ) a hozzá kapcsolódó Főtér rendezéssel és parkolóval együtt.
A járási székhely cím új feladatokat, adott esetben új akadályokat támaszt, viszont új lehetőségeket is nyújt. Felvetődhet a kérdés, hogy egy dinamikusan fejlődő város esetében - ami járási székhely, azaz egy településcsoport központja - mikor lesz az a pont, amikor újabb fontos funkciók jelennek meg? A fejlődés hamarosan meg fogja követelni - ha nem is önálló - de egy helyi kirendeltségét egy földhivatalnak. Ugyanígy lehet ez egy helyi bírósággal, önálló rendőrőrssel és tűzoltósággal...
Persze ezek a jövő kérdései, de minden, ami ma és holnap történik, ugyanúgy Vecsés városfejlődésének egy-egy lépcsőfoka, tippelni sem lehet, hogy hová vezet az út. Egyenlőre az irány jónak tűnik, a város vezetése felkészült az új feladatokra, a még ködös jövőre. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy nekünk, lakosoknak sokszor türelmet és elfogadást kell tanúsítanunk, mert a város gazdasági megerősödése - a hozzá köthető negatív hatásokkal együtt - végső soron a közös érdekünket, a nyugodt és gyarapodásra alkalmas életterünk megteremtését szolgálja. Gyermekeink öröksége ma és holnap épül, esetleg ma vagy holnap tűnik el, bárhogy is lesz, Vecsés tovább írja történetét...
A cikk képekkel illusztrált változata megtekinthető itt: https://www.vecseshirek.hu/2013/07/10/vecses-varossa-fejlodese-kezdetektol-napjainkig/