VECSÉS, A FŐVÁROS DÉL-KELETI KAPUJA
Szakdolgozat - Annotáció
Vecsés - már a XV. században is lakott településként - sok megpróbáltatáson esett át. A török uralom alatt teljesen elpusztult, a világháborúkban a főváros közelsége miatt szintén lerombolták, majd a kitelepítések is megtépázták. Az 1956 utáni idők viszonylag nyugodtan teltek a város számára. Lassú, de stabil fejlődést mutatott. A rendszerváltás után pozitív gazdasági fordulat következett be az országban. Az eredeti nevén Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér fejlődésével és annak Vecsés közelében megnyitott 2-es termináljával megkezdődött a város felértékelődése. A szuburbanizáció jelentős mértékben hozzájárult a város lakosságszámának növekedéséhez, egyre többen költöztek ki Budapestről, de sok betelepülő érkezett vidékről is. A város - köszönhetően a 4-es útnak (ma 400-as) és a 100a Budapest-Szolnok vasútvonalnak - mindig is jó elérhetőséggel rendelkezett. Ezen tovább javított, hogy 2005-ben megnyitották a 4-es út Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszát, annak M5-ös autópályával történő összekötését az M0-ás folytatásában. 2008-ban az M0-ás a Megyeri-híddal már elérést biztosított a fővárost keletről megkerülve a 11-es és a 4-es utak között. A városban a logisztika, a kereskedelem és a vendéglátás területén megjelentek a nagyberuházások, melyek többek között a helyi adóban jelentős mértékben hozzájárultak, hozzájárulnak a város fejlődéséhez. A város fejlődését a (napjainkban már) Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége biztosítja. Azonban a gazdasági válság (2008) és a MALÉV csődje (2012) új helyzetet teremtett.
Vecsés felismerte a lehetőséget, így településrendezési eszközei bemutatják a fejlesztésre kijelölt, manapság többnyire mezőgazdasági művelés alatt álló területeit. A város célja, hogy a gazdasági-ipari övezetek a főbb utak mentén, leginkább a külterületen kerüljenek kialakításra, így csak a legkevésbé zavarva a lakosságot. A növekvő helyi adóbevételekből a stabil működtetés mellett a helyi infrastruktúra javítására, bővítésére költ az önkormányzat. A város számára komoly veszélytényező, hogy hazai és a nemzetközi befektetési kedv-, illetve a lakosság vásárlóerejének csökkenése hatással van a bevételekre is. A növekedés válság utáni újraindításához új területeken kell nyitnia a városnak, alkalmazva a legmodernebb megoldásokat.
Szakdolgozatom célja, hogy a város és a térség széleskörű elemzésével, a Vecsésre hatással lévő országos közlekedési rendszer elemeinek bemutatásával feltárjam a város lehetőségeit a jövőben. A dolgozatban megfogalmazom, hogy Vecsés, mint a főváros dél-keleti kapuja miként kezelheti az utóbbi évek negatív hatásait. Erre javaslatokat fogalmazok meg a következők szerint:
Fontos, hogy a helyi lakosság számára Vecsés továbbra is az otthon maradjon. Ehhez szükséges az élhető, minőségi kertvárossá válás. Sok - a település lakóterületeiben zárványként megmaradt - zavaró tevékenységet folytató vállalkozás van, kiköltözésüket támogató programok kidolgozásával, területek biztosításával lehet segíteni a megfelelő türelmi idő figyelembe vételével. A város zöldfelületeit rendszer szinten fejleszteni kell, minőségét javítani, a lakosság rekreációs és sport tevékenységét elősegíteni.
A vecsésiek - legyen akár lakos, akár vállalkozó - számára fontos, hogy helyben minél több minőségi szolgáltatás legyen elérhető. Az eddig történt fejlesztések ellenére javítani kell a helyi egészségügyi ellátórendszer minőségét, bővíteni kell a helyi közép- és felsőfokú oktatást. Fokozottan ügyelni kell a helyi munka kínálatra választ adó felnőttképzésekre. Járási székhelyként meg kell vizsgálni a lehetőségét egy helyi földhivatal és bíróság kialakításának.
Növelni kell a térségi együttműködést, mind önkormányzati, mind intézményi és mind a vállalkozások szintjén. A városnak szervező szerepben kell feltűnnie, biztosítania kell a szükséges kereteket.
A működőtőke beáramlást segítendő, meg kell vizsgálni a lehetőségét a város fejlesztési területein nagy számban lévő régészeti lelőhelyek elővizsgálatának, hogy befektetés esetén ne korlátozza sem időben, sem anyagilag a beruházást, tovább, hogy a helyi régészeti értékek időben a megfelelő kezelésbe kerüljenek. A fejlesztési területeket specializálni kell, meg kell indítani rajtuk az alap infrastruktúra kiépítését. Meg kell vizsgálni a lehetőségét egy vasúti összeköttetéssel rendelkező, tematikus ipari park (Repülőtéri Intermodális Logisztikai Központ) létrehozásának és egy adott szegmenshez kötődő szabadkereskedelmi övezet (BUD Airport Internet City) kijelölésének. Ösztönözni kell a helyi K+F+I tevékenység megtelepedését.
Létre kell hozni egy jól kidolgozott városmarketinget, amivel hazai- és nemzetközi szinten egyaránt bemutatható a város, illetve ösztönözhetők a befektetések.
Vecsés, a főváros dél-keleti kapujaként a következő évtizedekben hangsúlyos gazdasági-, logisztikai központtá válhat, nemcsak az országban, de akár Közép-Kelet-Európában is.
Szakdolgozatom 2013-ban készült, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán, a Településépítészeti Tanszéken. Maga a dolgozat, a védéssel együtt jeles minősítést kapott.
A dolgozat teljes terjedelmében megtekinthető itt: https://sdrv.ms/1eL25pt
A mellékletek itt: https://sdrv.ms/1eL26JN