Városi kommunikáció a XXI. században

A XXI. században átértékelődött a kommunikáció. Régen nagy lépést jelentett a rádió megjelenése, annál nagyobbat a TV, majd a telefonkészülék. A 2000-es évekre megérkezett az internet és felborított mindent, hogy aztán a közösségi média még egyet csavarhasson rajta. Ami látszik, hogy egyre gyorsabban változnak azok a platformok, ahol az emberek a várossal vagy a közszolgáltatásokkal kapcsolatos információkhoz szeretnének jutni. Kulcsszó lett a sebesség.

Néhány éve még azt mondta minden városfejlődéssel kapcsolatos konferencia, hogy a városi applikációkban a jövő. Én azt mondom, hogy az már a múlt. Az Önkormányzat nem szabad, hogy rákényszerítse a kommunikációját egy adott platformra és aztán elvárja, hogy a lakosai azt használják. Az Önkormányzatnak ott kell kommunikálni, ahol az emberek, különböző korosztályokban vagy érdeklődési körrel jelen vannak.

A helyi újság főleg az idősebb korosztály számára fontos, aki keveset internetezik. Az email, a Facebook, a Youtube, az Instagram, de akár a Snapchat is, olyan felületek, ahol percek-órák alatt információhoz lehet jutni, mert az emberek ott vannak. S akkor még nem beszéltünk a podcast-ekről, amit a dugóban ülés közben lehet hallgatni.

Az Önkormányzat feladata, hogy olyan - adott platformra specializált - tartalmat osszon meg, ami tájékoztat, figyelmet hív fel, szórakoztat, rendezvényre hív meg vagy mélyíti az identitástudatot.

A városi honlapnak egy átlátható információközponttá kell válnia, a reszponzivitás nem kérdés.

Mindemellett szükséges, hogy a válaszadási idő 5-10-30+ napról - egyszerű kérdések esetén - órákra csökkenjen.