Az átlagember, még ha nem is gondolkodik rajta, sokféle fát ismer. Gyerekként mindenki gyűjtötte a gesztenyét és annak összetéveszthetetlen levelét; sokan csipegettek és akasztottak a fülükre cseresznyét, meggyet a kertben. A platánfát kérgéről a legegyszerűbb megismerni, viszont a kertünkben nem igazán találkozhatunk vele. Közparkjainkban, régi kastélykertekben tömegesen használt díszfáról van szó. Az 1900-as évek elején végzett út menti fásítások divatos fajtája volt, sajnos a legtöbb a közlekedés okozta szennyezés és az utak sózásának áldozata lett, de Budapesten is megmaradt még néhány emléknek (Andrássy-úton, Nagykörúton). A Margitszigeten vannak kisebbek-nagyobbak, átlagosak-különlegesek, viszont rájuk más veszélyek leselkednek. De ne szaladjunk ennyire előre, először nézzük mitől platán a platán.
A fa a platánfélék rendjébe tartozik (Platanaceae). Azt viszont kevesen tudják, hogy ősei a harmadidőszakban a Kárpát-medencében is összefüggő erdőségeket alkottak. Ennek ellenére a közönséges platán (Platanus x hispanica) hazánkban nem honos, a keleti- (P. orientalis) és a nyugati platán (P. occidentalis) feltételezett hibridje, de ez még ma is vita tárgya. Juharlevelű platánnak (P. x acerifolia) is hívják, ugyanis levele több juharfajtához hasonlóan három-öt karéjos. Április-májusban nyílik gömbös virágzata. Gyerekként sokan vágyakoztunk a magasból lecsüngő, "szőrös golyócska" termése után, mely aszmagcsoport terméságazat. A szülők segítsége nélkül azonban nem voltunk szerencsések, mert a termés egész télen a fán maradt, következő tavasszal pedig már csak abban gyönyörködhettünk, ahogy a szél repítette a szétesett golyócskát. Kérge sima felületű, amitől jellegzetes, hogy lapokban leválik, sárgás foltokat hagyva maga után.
A budapestiek legkedveltebb parkjában, a Margitszigeten még József nádor (1776-1847) korabeli ősplatánok is állnak. A fák igazi túlélők, átvészelték a szabadságharcot, területrendezéseket, a világháborúkat és árvizeket. A Palatinus strand bejáratával szemben álló platán az I. világháborúban bombatalálatot kapott. Ma "Hét vezér platánnak" hívják, mert a találat után 7 új hajtást hozott, ezek erősödtek meg és láthatók még a mai napig teljesen egyedi és utánozhatatlan formát kölcsönözve a díszfának, illetve nem elhanyagolható 300 m2-es árnyékot adva az alatta sétálóknak.
A szigeti kápolna és a romok között található a 200 éves, európai szinten is a legszebb koronával rendelkezők között nyilvántartott platán. Törzskörmérete eléri a 635 cm-t, ezzel a legnagyobb fák közé tartozik Budapesten. Érdekessége, hogy egytörzsű, legalsó oldalágai pedig majdnem földig hajolnak. Emiatt a gyerekek mászókának használják, a fiatalok ágain ülve fényképeszkednek, sajnos sokszor többen egyszerre, így több száz kiló extra terhet jelentve a fának.
A fa kivételes korát és formáját a Főkert munkatársai is felismerték, ezért egy tábla jelzi jelentőségét és próbálja tiltani a fentebb felsorolt tevékenységeket, amint látszik kevés sikerrel. Nagy probléma még, hogy a tábla a fától elég messze van és csak az egyik sétány felől érkezve olvasható, ráadásul csak magyarul. Tekintve, hogy a szigeten jelentős számú turista is megfordul, elég fontos lenne legalább még angolul kiírni. Valamint mivel az emberek ott jártamkor is "egymásnak adták az ágat", érdemes lenne egy minden irányból jól látható, olvasható és egyértelmű jelzéseket adó figyelemfelhívó rendszert építeni. Nem teljesen zárt körbekerítésről van szó, csak egy táblánál kicsit több kellene.
Talán nem is táblákra, hanem ránk van szükség - gyerekekre, fiatalokra és felnőttekre, hogy ne csak egy fát, egy mászókát vagy tökéletes fényképhátteret lássunk abban a platánban, hanem a múltat - az elmúlt 200 évet, a jelent - amikor nyújtózkodva megpróbáljuk körbeérni és főleg a jövőt - amikor unokáinknak elmondhatjuk, hogy megőriztük nekik a mesterségesen épített természet eme fejedelmi darabját...
A cikk képekkel illusztrált változata megtekinthető itt: kertesz.blog.hu/2012/05/29/margitszigeti_osplatan_vigyaz_z_unk_rad